Language: Hungarian

Bár kifelé a gazdasági nacionalizmus a hangadó, a színfalak mögött Magyarország inkább a neoliberalizmus egyik friss megtestesülésének látszik.

Bozóki András politológussal a magyar politikai rendszer sajátosságairól, a kormány járvány idején hozott törvényeiről és az Európai Unió szerepéről beszéltünk.

Orbán Viktor elveszítette a fővárost. Az ellenzék elkötelezett amellett, hogy többek között a külpolitika eszközeivel szálljon szembe.

Maryia Sadouskaya-Komlach elemzésében bemutatja azokat az erőket, amelyek alakítják Európa médiatájképét, és amelyek sokszor arra kényszerítik az újságírókat, hogy a túlélés érdekében feláldozzák a minőséget és a kiegyensúlyozottságot.

Az örök békétől az egyre szorosabb egységig, az Európai Unió legitimációja mindig is a jövővel kapcsolatos víziókon alapult. A legtöbb – és főképp a kelet-európai – ember számára a történet legjobb és legfontosabb része az európai szociális modell volt: gyarapodás, védelem és szabadság. De mi történik velünk, ha pont ez a legjobb rész szűnik meg?

A 2018 végén Franciaországban megjelent és csaknem 4 kilót nyomó, Sexe, race et colonies (Szex, rassz és gyarmatok) című monumentális könyv azt vizsgálja, milyenek voltak a szexuális kapcsolatok a gyarmati időkben. A gyarmatok politikai fontossága, valamint az, hogy a nemi reprezentációkat akkoriban a „rasszok” szűrőjén keresztül konstruálták, komoly hatással volt az európai kultúrák örökségére.

A klímaválság korszakában ugyanis, miközben a 2008-ban kirobbant válság szociális hatásai még mindig érezhetők, a központi bankok egy teljességgel járatlan útra tévedtek, és újra kell gondolniuk pénz és társadalom kapcsolatát.

Ha a baloldal újra az egyenlősítő, jogkiterjesztő politika felé szeretné terelni Európa növekvő rendszerkritikus hangulatát, nyíltan szembe kell néznie a kapitalizmus jövőjével, és választ kell adnia arra az ellentmondásra, mely az egyre mélyülő gazdasági integráció és az európai demokrácia jövője között húzódik. Első lépésként új fogalomrendszert kell bevezetnünk, hogy jobban megértsük az elégedetlenség okait.

A kirekesztő, neokonzervatív politika terjedésével egyidőben érezhető egyfajta ébredezés is Közép-Európában – így a barátságtalan környezet ellenére is egyre több nő gondolja úgy, nincs rendben, ahogy a társadalom bánik velük. Interjú Papp Réka Kingával, az Eurozine főszerkesztőjével genderről, progresszív politikáról és a #metoo hatásairól.

A Cambridge Analytica-botrány, Trump megválasztása és a Brexit után, úgy tűnik, itt a pillanat, hogy megfelelő szabályozás születhessen a gyűlöletbeszéd, a bizalmas adatokkal való visszaélés és az álhírek online terjesztésének megfékezésére. Méghozzá olyan, ami az emberi jogokat is tiszteletben tartja. Ám az AccessNow jogvédő szervezet munkatársa, Hídvégi Fanny úgy véli, az eddigi EU-s válaszokat politikai célok motiválták, és nem sokat tesznek azért, hogy valódi megoldást kínáljanak.